Anglia egy Nyugat-Eurpban tallhat szigetorszg, Nagy-Britannia dli s kzps ktharmadt leli fel. A legnagyobb terleti egysg az Egyeslt Kirlysgon bell. Terlete 130 395 ngyzetkilomter. Hozztartoznak a parttl nem messze tallhat szigetek is, melyek kzl a legnagyobb a Wight-sziget, de megemlthet mg az Orkney-szigetek, Shetland, Hebridk s a Man sziget is. szakon Skcia, nyugaton Wales, a tbbi irnybl pedig az szaki-tenger, az Atlanti-cen, az r-tenger s a La Manche csatorna hatrolja. Franciaorszgtl ez utbbi vlasztja el. A kztk lev tvolsg 34 kilomter a Doveri-szoros legkeskenyebb rszn. A Folkestone kzelben tallhat Csatorna-alagt kzvetlen sszekttetst jelent az eurpai szrazflddel. A francia-angol hatr az alagt kzepn van. Angliban nagyrszt inkbb dombok tallhatak. Hegyek inkbb az szaki terleten tallhatak, melybl kiemelhet a Pennine-hegysg, ami Anglia keleti rszt a nyugatitl elvlasztja. Legmagasabb pontja a Cross Fell, ami 893 mter magas. A tereptpusok kzti vlasztvonalat ltalban Tees-Exe vonalknt nevezik. Az Angol-alfld hrom oldalrl leli krl a Pennine-hegysget. Az szakkelet-Angol-alfld a Tees folytl szakra (Northumberland terlete), a Kzp-Angol-alfld pedig a Pennine-hegysgtl dlre tallhat s az szaknyugat-Angol-alfldben folytatdik. Emellett van mg egy lapos, alacsonyan fekv mocsaras terlet, a Fens-vidk, aminek nagy rszt lecsapoltk mezgazdasgi hasznosts cljbl. A legnagyobb termszetes kikt Poole-nl tallhat.
|