A kast�ly 1000 �ves t�rt�nete �sszeforrt a monarchia t�rt�net�vel, hiszen nem volt olyan kir�ly vagy kir�lyn�, aki ne b�v�tette, �p�tette volna �t, vagy �j�totta volna fel az �p�letet. �pp ez�rt teljes �ttekint�s helyett �lljon itt n�h�ny �rdekes t�rt�nelmi adat.

H�d�t� Vilmos volt az els�, aki a jelenlegi Round Tower (K�rb�stya) hely�n fav�rat �p�ttetett.

H�d�t� Vilmos legkisebb fia, I. Henrik volt az els� uralkod�, aki a kast�lyban �lt. Adela nev� (m�sodik) feles�g�vel is itt tartott�k esk�v�j�ket 1121-ben.

Az 1154-ben tr�nral�p� II. Henrik kor�b�l sz�rmaznak a ma m�g (maradv�nyaiban) fellelhet� legkor�bbi �p�letek.

III. Edward (1327-1377) a kast�lyban sz�letett 1312. november 13-�n, �s gyakran „Windsor-i Edwar"-nak is nevezt�k. William of Wykeham-et b�zta meg egy 24 �ven kereszt�l tart� �jj��p�t�si programmal, melynek sor�n a kast�ly er�db�l k�nyelmes rezidenci�v� alakult. � alap�tott a t�rdszalagrendet is, mely �ves cerem�ni�j�t a mai napig itt, a Szt. Gy�rgy k�poln�ban tartja.

IV. Edward (1461-1483) kezdte meg 1475-ben a jelenlegi Szt. Gy�rgy k�polna �p�t�s�t, mely sokkal ink�bb egy miniat�r sz�kesegyh�z �s kir�lyi mauz�leum, semmint k�polna.

I. Erzs�bet (1558-1603) sok id�t t�lt�tt a kast�lyban, melyet birodalma legnyugalmasabb hely�nek tartotta.

Oliver Cromwell csapatai az 1642-es Edgehill-i csata ut�n elfoglalt�k a kast�lyt, ami ezt k�vet�en f�hadisz�ll�sk�nt �s b�rt�nk�nt funkcion�lt.

Kiv�gz�se el�tt r�vid ideig itt raboskodott I. K�roly (1625-1649), akinek holttest�t �jnek �vadj�n, h�vihar k�zepette csemp�szt�k ide vissza, �s cerem�nia n�lk�l temett�k VIII. Henrik �s Jane Seymour mell� a Szt. Gy�rgy k�poln�ban.

A polg�rh�bor� puszt�t�sa �s a restaur�ci� ut�n II. Gy�rgy Versailles-hez k�v�nta hasonlatoss� tenni a kast�lyt. Meg�p�ttette az 5 km hossz�, 75 m�ter sz�les Long Walk-t (Hossz� s�t�nyt), �s Hugo May �p�t�sszel �t�p�ttette a kir�lyi lakoszt�lyokat (Royal Apartments) �s a St. George's Hall-t (Szt. Gy�rgy Terem). A kast�ly belsej�t Antonio Verrio mennyezeti k�peivel �s Grinling Gibbons fafarag�saival d�sz�tett�k. A kir�ly hal�l�t k�vet�en sok�ig lakatlan volt a kast�ly, mivel az uralkod�k m�s rezidenci�kat jobban kedveltek. (Pl. Vilmos �s M�ria a Hampton Court Palace-t.)

1804-ben III. Gy�rgy, tizenh�rom gyermek�vel viszont pont egy ilyen t�gas kast�lyt keresett. Uralkod�sa utols� kilenc �v�ben a kir�ly m�r el sem hagyta a kast�lyt, mert folyamatos zavarts�ga miatt, saj�t biztons�ga �rdek�ben ide z�rt�k be.

A m�v�szeteket �s sz�p dekor�ci�t kedvel� IV. Gy�rgy (1820-1830) idej�ben ism�t teljes �talak�t�son esett �t a kast�ly, melyre a parlament 300.000 fontot szavazott meg. A munk�kat 1824-ben kezdt�k Sir Jeffry Wyatville ir�ny�t�s�val, aki g�tikus st�lusban, p�rk�ny-csipk�zettel, tornyokkal �p�tette �jj� a kast�lyt. Ekkor k�sz�lt el a Waterloo Terem (Waterloo Chamber), mely Napoleon csataveszt�s�nek �ll�t eml�ket, bemutatva az ebben valamilyen szerepet j�tsz� uralkod�k, katon�k, politikusok portr�it.

Vikt�ria kir�lyn� uralkod�sa idej�n, 1845-ben az �llami lakoszt�lyokat megnyitott�k a nagyk�z�ns�g el�tt. Albert herceg Windsorban halt meg t�fuszban 1861-ben, �s itt Frogmore-ban, a Windsor Home Park-ban temett�k el.

A m�sodik vil�gh�bor� idej�n a fiatal Erzs�bet �s Margit hercegn� itt lakott, m�g sz�leiket a h�bor�s feladatok Londonba sz�l�tott�k. II. Erzs�bet a mai napig h�tv�g�inek t�bbs�g�t itt t�lti. A kast�lyban puszt�t� 1992-es t�zv�sz ut�n, az �jj��p�t�st k�vet�en, 1997. november 20-�n itt tartott�k a kir�lyi p�r aranylakodalm�t.