John „Jock” Willis – akit „feh�r kalapos Willis”-k�nt is ismertek, �lland�an viselt, jellegzetes kalapja miatt – apj�t�l �r�k�lte meg londoni haj�z�si c�g�t. Az � megrendel�s�re tervezte a Cutty Sarkot Hercules Linton, �s 1869-ben a sk�ciai Dumbartonban a Scott & Linton c�g kezdte el �p�t�s�t. A c�g azonban cs�dbement, �s a haj�t m�r a William Denny & Brothers nev� c�g fejezte be.

A Cutty Sark nevet – ki tudja mi�rt – a k�s�bb Robert Burns �ltal is versbe foglalt Tam O'Shanter r�gi sk�t legend�j�ban szerepl�, f�rgej�r�s� boszork�ny �ltal viselt jellegzetes, r�vid n�i ingr�l (cutty sarkr�l) kapta.

A tea-kereskedelemben a sebess�g jelentette a legt�bbet. Annak a haj�nak a tulajdonosa, aki a szezon els� teasz�ll�tm�ny�val eljutott K�n�b�l Angli�ba, �ri�si profitot szerezhetett. A Cutty Sarkot �pp ilyen gyors haj�nak �p�tett�k k�l�nlegesen �velt, keskeny form�j�val �s a rendk�v�l nagy vitorlafel�lettel. V�zre bocs�t�s�t k�vet�en, 1872-ben v�vta legeml�kezetesebb „csat�j�t” a konkurens Thermopylae nev� haj�val. J�nius 17-�n indult Woosungb�l �s augusztus 7-�re m�r j� 400 m�rf�ldes el�nyre tett szert. Sajnos korm�nylap�tja elt�rt, de ahelyett, hogy kik�t�tt volna a jav�t�s �rdek�ben, a leg�nys�g k�tszer is megjav�totta a viharos tengeren, �s folytatt�k a versenyt. A haj� v�g�l okt�ber 19-�n, 122 nappal indul�sa ut�n, �s csup�n egy h�ttel a Thermopylae ut�n el�rte Anglia partjait. George Moodie kapit�ny az utaz�s stressze miatt nyugd�jba vonult, a haj� pedig sose ker�lt ilyen k�zel az �ves verseny megnyer�s�hez.

A Cutty Sark �sszesen nyolc alkalommal j�rta meg a K�na-Anglia t�vot 1870-1877/78 k�z�tt, azt�n szenet sz�ll�tott Jap�nb�l K�n�ba, jut�t Mani�b�l New Yorkba, majd 1883 �s 1895 k�z�tt az ausztr�l gyapj�kereskedelemben jeleskedett. 1885-ben Richard Woodget kapit�ny ir�ny�t�s�val a Sydney-London t�vot rekordid�, 67 nap alatt tette meg.Feljegyezt�k, hogy 1889-ben a Cutty Sark m�g a h�res Britanni�t is elhagyta. A Britannia 14.5 �s 16 csom�s sebess�ggel haladt, amikor a m�sodtiszt, Robert Olivey �szrevette, hogy egy vitorl�s halad el mellett�k 17 csom�val. Alig tudta meglepetts�g�t pal�stolni, amikor jelentette: „Egy vitorl�s utol�rt �s elhagyott benn�nket!”

V�g�l azonban a vitorl�s haj�knak �t kellett adniuk hely�ket a g�zhaj�knak, melyek ugyan nem voltak gyorsabbak, de keskenys�g�knek k�sz�nhet�en �tf�rtek az akkoriban �p�lt Szuezi-csatorn�n. 1895-ben „Feh�r kalapos Willis” is eladta a Cutty Sarkot a portug�l Ferreira c�gnek, �s ezut�n a haj�t „�jrakeresztelt�k”: el�sz�r a Ferreira azt�n a Maria do Amparo nevet viselte. A Ferreira c�gn�l a haj� – Rio, New Orleans, Mozambique, Angola �s Britannia k�z�tt – eg�sz 1922-ig dolgozott, amikor egy Cape Town k�rny�ki viharban �rb�c�t vesztette.

Egy nyugd�jas tenger�sz, Wilfred Dowmanfigyelt fel r�, amikor Falmouth-ban jav�tott�k, �s elhat�rozta, hogy „megmenti”. Megv�s�rolta �s a haj� ezt k�vet�en kadet-k�pz� haj�k�nt m�k�d�tt. Utols� tengeri �tj�n 1936-ban volt. 1938-ban Dowman �zvegye a haj�t a greenhithe-i Temzei Tengerhaj�z�si Kik�pz� Iskol�nak aj�nd�kozta.

1952-ben a Nemzeti Tengeri M�zeum igazgat�j�nak, Frank Carrnak a vezet�s�vel megalakult a Cutty Sark Meg�rz�si T�rsas�g, amit Edinburgh hercege is t�mogatott. A haj�t sz�razdokkba helyezt�k el Greenwichben, �s h�rom �vnyi munk�val eredeti f�ny�ben fel�j�tott�k. 1957-ben maga a kir�lyn� nyitotta meg hivatalosa, majd az ezt k�vet� �vekben 15 milli� ember n�zte meg.

A haj� �llaga azonban romlani kezdett, egyes r�szei a s�s v�zt�l s�lyosan korrod�l�dtak, ez�rt restaur�l�sa nem t�rt halaszt�st. (Hisz m�r 130 �ves is elm�lt, holott eredetileg 30 �vnyire volt tervezve �lettartama.) Az �jabb nagy fel�j�t�sa 2006 november�ben kezd�d�tt.

2007. m�jus 21-�n azonban s�lyos t�z �t�tt ki a haj�n, �s �gy t�nt, hogy a Cutty Sark �r�kre megsemmis�l. Csod�val hat�ros m�don azonban a haj� jelent�s r�sze nem pusztult el, �s az �ppen foly� restaur�l�si munk�k miatt eredeti felszerel�s�nek z�me (�gy az �rbocok, a korm�nyker�k �s a h�res orrd�sz) sem volt a haj�testben, �gy a restaur�l�sa folytat�dhatott.