A legyez�k t�rt�nete id�sz�m�t�sunk el�tt 3000 k�r�lre (!) ny�lik vissza. Evidenci�nak tartjuk, hogy az �kori g�r�g�k, etruszkok �s r�maiak m�r haszn�ltak legyez�ket, r�szben praktikus okokb�l (h�s�t�sre), r�szben szertart�saikon. Az �si K�n�ban ink�bb a legyez�k misztikus �s t�rt�nelmi aspektusa ker�lt el�t�rbe.

Az els� legyez�k m�g fix kialak�t�s�ak voltak, az �sszehajthat� v�ltozat csak j�val k�s�bb, a K�n�ban illetve Jap�nban j�rt keresked�knek, hitt�r�t�knek k�sz�nhet�en jelent meg Eur�p�ban. Ezek a legyez�k dr�ga j�t�kszerek, st�tuszszimb�lumok voltak, csak a kir�lyi csal�dok, illetve a nemesek engedhett�k meg maguknak haszn�lat�t. A legyez�k v�za ekkor m�g elef�ntcsontb�l, kagyl�h�jb�l k�sz�lt, amelyet gyakran farag�ssal vagy ez�sttel, arannyal, dr�gak�vekkel d�sz�tettek. A sz�rnyakat pedig mesteremberek festett�k meg, akik k�s�bb k�l�n c�hekbe t�m�r�ltek.

Csup�n a XVIII. sz�zadban v�lt a k�zemberek sz�m�ra is el�rhet�v� a legyez�k egyszer�bb, nyomtatott v�ltozata. A legyez�k �ltal �br�zolt k�pek igen v�ltozatosan alakultak: Nelson n�lusi gy�zelm�t�l kezdve, az arra vonatkoz� instrukci�kig, hogy „Hogyan j�tszunk whist-t (franciak�rty�val j�tszott angol j�t�k) hogy ne kapjunk idegbajt!”

A XVIII-XIX. sz�zadban gyakran a korszak neves fest�i festettek k�peket legyez�kre, m�g a k�z�zl�snek megfelelni nem akar� impresszionist�k is. A m�zeum t�bb olyan legyez�t �riz, amelyeket Paul Gaugin �s Walter Sickert festett.

Napjainkban Eur�p�ban m�r csup�n Spanyolorsz�g az a hely, ahol a legyez�k a mindennapok r�sze. Ezen t�l persze a T�vol-Keleten, k�l�n�sen Jap�nban m�ig tart� hagyom�nya van a legyez� haszn�lat�nak.