Budapest Magyarorsz�g f�v�rosa, az orsz�g politikai, m�vel�d�si, ipari, kereskedelmi �sk�zleked�si k�zpontja, valamint nevezetes gy�gyf�rd�v�ros. Az Eur�pai Uni� nyolcadik legn�pesebb v�rosa. A Duna k�t partj�n, az Alf�ld, illetve a Dun�nt�li- �s az �szaki-k�z�phegys�g tal�lkoz�s�n�l fekszik. Term�szetf�ldrajzi adotts�gainak k�sz�nhet�en a vil�g egyik legszebb fekv�s� f�v�ros�nak tartj�k.

Ezen a vid�ken m�r az �skorban is volt emberi telep�l�s. A v�ros jelenlegi ter�let�n bel�l az egyik els� ismert telep�l�s a kelta alap�t�s�, de latin n�ven elh�res�lt Aquincum, amely ar�mai korban Als�-Pann�nia tartom�ny sz�khelye volt. A honfoglal� magyarok 900 t�j�n jutottak ide. Telep�l�s�ket az 1241-es tat�rj�r�s elpuszt�totta. Az �jj��p�lt v�ros a 15. sz�zadban a humanista m�velts�g egyik eur�pai k�zpontj�v� v�lt. A k�zel m�sf�l sz�zadost�r�k uralom ut�n a v�rosi �let csak a 18. sz�zad sor�n kezdett ism�t kibontakozni, de igazi lend�letet a 19. sz�zadban, az orsz�g nagyar�ny� iparosod�s�val vett. 1873-ban az addig �n�ll� h�rom v�rost, Pestet, Bud�t �s �bud�t Budapest n�ven egyes�tett�k.

A mai Budapest a 19. sz�zad utols� harmad�ban �s a 20. sz�zadban lett vil�gv�ross�. T�rt�net�ben �j fejezet kezd�d�tt 1950. janu�r 1-j�n, amikor 23 k�rnyez� telep�l�st hozz�csatoltak, amivel a f�v�ros ter�lete k�t �s f�lszeres�re, n�pess�ge m�sf�lszeres�re n�tt. Jelenleg Budapestet 23 ker�leti �nkorm�nyzat �s az eg�sz v�rosra kiterjed� jogk�rrel rendelkez� F�v�rosi �nkorm�nyzat igazgatja.

A legmagasabb nyilv�ntartott n�pess�g 2 059 347 lakos volt, 1980-ban. Az 1990-es �vekeleje �ta viszont a n�pess�g sz�ma rohamosan cs�kken (1990–2005 k�z�tt t�bb mint 300 000 f�vel). Ennek okai els�sorban a budapesti agglomer�ci� telep�l�seire val� kik�lt�z�s (szuburbaniz�ci�), valamint a demogr�fiai hanyatl�s felgyorsul�sa (sz�let�ssz�m visszaes�se).

Budapest vil�g�r�ks�gi helysz�nk�nt elismert l�tnival�i a Duna-part l�tk�pe �s a Budai v�rnegyed, valamint az Andr�ssy �t �s t�rt�nelmi k�rnyezete. A f�v�ros sz�mtalan egy�b l�tnival�ja k�z�tt nemzetk�zi viszonylatban is k�l�nleges m�eml�kek, templomok,kast�lyok, �kori, k�z�pkori �s t�r�k kori eml�kek, barokk, klasszicista, romantikus,neorenesz�nsz, eklektikus �s szecesszi�s st�lus� k�z�p�letek �s lak�h�zak, 223 m�zeum�s gal�ria (k�z�tt�k j� n�h�ny nemzetk�zi rang� gy�jtem�ny), t�rt�nelmi hidak, valamint a k�zt�ri szobrok �s eml�km�vek sokas�ga tal�lhat�. �vente kb. 2,3 milli� turista v�lasztja �tic�lj�ul.