Waterloo-h�d

A Waterloo-h�d nev�t term�szetesen az 1815-�s waterloo-i csat�r�l kapta. A h�d kor�bbi v�ltozata, az 1811-17 k�z�tt John Rennie tervei szerint �p�tett kilencluk� gr�nit h�d volt, amely London legszebb h�dj�nak sz�m�tott. A h�d azonban a k�vetkez� sz�z �v folyam�n jelent�sen megrong�l�dott, konstrukci�s hib�kra der�lt f�ny, �gy a londoni v�rosi tan�cs a h�d lebont�sa mellett d�nt�tt.

Az els� Waterloo-h�d gr�nitt�mbjei k�s�bb messzire ker�ltek, �gy pl. kett�t bel�l�k Camberr�ban (Ausztr�lia) �ll�tottak fel, n�h�nyat pedig felhaszn�ltak Wellingtonban (�j-Z�land) egy k�l�n�s, a rakparton 1928 �s 1939 k�z�tt k�borl�, �s a tenger�szekkel, rakod�munk�sokkal, taxisokkal bar�tkoz� kutya, Paddy eml�k�re emelt eml�km�ben.

Hely�be 1940-45 k�z�tt Giles Gilbert Scott tervei alapj�n modern betonhidat emeltek. Ez volt az egyetlen londoni h�d, amely a II. vil�gh�bor� idej�n a n�met bomb�z�s �ldozat�ul esett. �jj��p�t�se sor�n olyan sok n�i munk�s dolgozott itt, hogy a „h�lgyek h�dj�"-nak is nevezt�k.

A h�d teljesen sima oldalai tompasz�g� �veket rajzolnak a foly� f�l�, az �veket pedig cs�nak form�j� pill�rekre helyezt�k, melyek oldalr�l oszlopsornak t�nnek.

A h�d portlandi k�b�l �p�lt, �gy mindannyiszor megtisztul, ah�nyszor Londonban esik az es�...

A h�d a Temze kanyarulat�n�l k�ti �ssze a k�t partot, �s tal�n a legszebb kil�t�st ny�jtja a f�ldr�l a k�t part nevezetess�geire.

A h�dhoz f�z�dik az „eserny�s gyilkoss�g" esete. 1978. szeptember 7-�n (Todor Zsivkov akkori bolg�r p�rteln�k sz�let�snapj�n) a Waterloo-h�don v�rt buszra Georgij Markov bulg�r disszidens, a BBC munkat�rsa. Egy f�rfi elhaladva mellette eserny�j�vel megl�kte a l�b�t, majd bocs�natot k�rt �s tov�bbment. Markov az �t�s hely�n apr� s�r�l�st tal�lt, ahonnan kiindulva f�jdalom terjedt test�ben. Az esetr�l, �s a furcsa akcentus� eserny�s f�rfir�l munkat�rsainak is besz�molt. Est�re bel�zasodott, k�rh�zba vitt�k, ahol h�rom nap m�lva meghalt. Boncol�sakor a l�bikr�j�ban kis kapszul�t tal�ltak, melyben m�rgez� ricin nyomait mutatt�k ki. 

Markovot val�sz�n�leg a bolg�r titkosszolg�lat gyilkolta meg. Hasonl� m�dszerrel pr�b�lt�k meggyilkolni 10 nappal kor�bban a p�rizsi metr�ban a szint�n bolg�r Vladimir Kostovot (defector) is. Az � test�ben is hasonl� „l�ved�ket" tal�ltak, amely azonban a kil�v�sekor megs�r�lt, �gy a m�regnek csup�n kis r�sze jutott Kostov szervezet�be magas l�zat okozva. Mivel elmond�sa szerint a l�v�st egy apr� t�sk�t cipel� ember adta le, �s nem sz�lt eserny�r�l, v�lhet�en az eserny�s gyilkoss�g verzi�ja csup�n a brit m�dia �tlete volt.

A hidat megfestette a francia impresszionista Claude Monet �s az angol impresszionista, John Constable is.

Nyitvatart�s:
Szabadon megtekinthet�.
Idegenvezet�s:
Nincs inform�ci� r�la.
Akad�lymentes�tetts�g:
Nincs inform�ci� r�la.