London-h�d

A London Bridge hely�n k�t �vezred �ta h�d �ll. A jelenlegi hidat II. Erzs�bet kir�lyn� nyitotta meg 1973. m�rcius 17-�n. A h�d�p�t�k c�lja az volt, hogy a h�d hossz� �let� �s funkcion�lis legyen, �gy szembet�n�en kev�sb� d�sz�tett, mint a t�bbi londoni h�d.

Ezen a helyen el�sz�r m�g a r�maiak �p�tettek fa, katonai ponton hidat i.sz. 50-ben. I.sz. 55-ben c�l�ph�d �p�lt itt, melyet a r�maiak barakkjai, �s a helybeliek kis keresked� telepe vett k�r�l, London v�ros�nak el�dje.

Az �si fa h�d sz�mtalanszor elpusztult: I.sz. 60-ban Boudicca kir�lyn�, 1014-ben a norv�g Olaf kir�ly csapatai rombolt�k le, 1091-ben a h�res londoni torn�d�nak, m�g 1136-ban t�zv�sznek esett �ldozatul.

II. Henrik 1176-es utas�t�s�ra, Peter de Colechurch ir�ny�t�sa alatt k�h�d tervei k�sz�ltek. A h�d azonban csak 1209-re - F�ldn�lk�li J�nos uralkod�sa idej�n - k�sz�lt el, �s �llt 1831-ig.

A h�d - a korabeli „divat”-nak megfelel�en - legink�bb utc�ra hasonl�tott: k�t v�g�t er�s kapuk v�dt�k, a h�don n�hol 7 emeletes h�zak, �zletek, s�t egy Becket Tam�s meggyilkolt canterbury-i �rsek nev�t visel� k�polna �llt.

A k�z�pkori h�dnak 20 kis �ve volt, d�li v�g�n felvon�h�d �llt, �gy a hidat �jszak�ra „bez�rt�k". A h�d g�tk�nt is funkcion�lt, k�t oldala k�z�tt k�t m�ternyi k�l�nbs�g is lehetett. K�t sz�ls� �ve alatt v�ziker�k dolgozott, a d�li v�zpump�t, az �szaki malmot m�k�dtetett.

A h�d d�li v�ge elh�res�lt, mivel ide t�zt�k ki a kiv�gzettek fej�t. Az els� fej William Wallace-� volt 1305-ben, de �t olyan h�res kiv�gzettek k�vett�k mint Sir Thomas More 1535-ben, Thomas Cromwell 1540-ben. Feljegyz�sek szerint 1598-ban harminc lev�gott fej „d�sz�tette" a h�df�t... E sz�rny� szok�snak 1660-ban II. K�roly vetett v�get.

Ugyan 1722-re egy�rtelm�v� v�lt, hogy a h�d t�lzs�folt, el�regedett �s a folyami forgalmat is akad�lyozta, de a hidat v�g�l csak 1832-ben bontott�k le. Egyik 650 �ves fapill�r�b�l egy �tletes hal�sz sz�ket faragott, mely a mai napig megtal�lhat� a Fishmongers' Hall-ban, azaz a halkeresked�k c�h�nek csarnok�ban.

A r�gi h�d hely�n 1824 �s 1831 k�z�tt John Rennie tervei alapj�n, fiai (John �s George Rennie) �ltal befejezve �t �v�, 283 m�ter hossz�, 15 m�ter sz�les k�h�d �p�lt. A hidat 1902 �s 1904 k�z�tt kisz�les�tett�k, de r�videsen kider�lt, hogy a h�ddal komoly probl�m�k vannak: 3 cm-t s�llyed 10 �vente. 1924-ben a h�d keleti v�ge m�r 3-4 h�velykkel volt alacsonyabban a nyugati v�g�n�l.

A jelenlegi h�d terveit Mott, Hay �s Anderson k�sz�tette. A h�d a kor�bbi, „Rennie-h�d" hely�re �p�lt 1967-1972 k�z�tt, folyamatosan bontva a r�git �s �p�tve az �jat. 1984-ben egy brit hadihaj�, a HMS Jupiter neki�tk�z�tt a h�dnak s�lyosan megrong�lva azt.

A h�d t�rt�net�t mutatja be a London Bridge Experience, mely 2008. febru�r 22-�n ny�lt meg a kor�bbi Rennie-h�d egyik �v�ben. V�rhat�an 2012-ben ny�lik meg a London Bridge Museum.

C�m: King William Street, London
Nyitvatart�s:
B�rmikor megtekinthet�.
Idegenvezet�s:
Nincs inform�ci� r�la.
Akad�lymentes�tetts�g:
Nincs inform�ci� r�la.