A Downing Street az utca �p�t�je ut�n, Sir George Downingr�l kapta a nev�t. A 10. sz�m� h�z 1735 �ta a mindenkori brit minisztereln�k rezidenci�ja, de a k�temeletes, t�glah�zban miniszteri hivatalok is helyet kaptak. A 11. sz�m� h�zban a p�nz�gyminiszter lakik. Biztons�gi okokb�l 1989 �ta kapu z�rja le az utc�t a Whitehallt�l.

B�rmilyen furcsa is, de ezen prominens utca megalap�t�ja �s n�vad�ja val�j�ban egy – a s�t�t ingatlan �zleteir�l ismert – k�p�nyegforgat� volt. Downing egyike volt a Harvard Egyetem els� v�gz�seinek, szolg�lt Cromwell sereg�ben, volt h�gai angol nagyk�vet �s v�g�l II. K�roly inform�tora.

Downing meggazdagod�s�nak kulcs�t abban l�tta, ha ingatlanokat szerez k�zel a Westminster-hez. K�zel 30 �vet kellett v�rnia, hogy 1682-ben a kiszemelt ter�let feletti b�rlet jog�t megszerezze. Az ott l�v� h�zakat azonnal lebontatta �s terve az volt hogy egy 15-20 h�zb�l �ll� zs�kutc�t �p�ttet a mai Downing Street �szaki oldal�n. Mivel azonnali megt�r�l�st �s hasznot akart, ez�rt a h�zak alacsony k�lts�ggel, csek�ly alapoz�ssal, sil�ny kivitelben k�sz�ltek el az akkor m�g mocsaras ter�leten.

A h�zak sz�moz�sa teljesen esetleges volt, a mai 10-es sz�m is 5-�sk�nt kezdte p�lyafut�s�t, am�g 1779-ben �jra nem sz�mozt�k.

Azonban a mai Downing Street 10. k�t �p�let egyes�t�s�b�l, – a Downing f�le �p�let �s a m�g�tte l�v� Horse Guard Parade-ra n�z�, 1677-ben �p�lt nagyobb �p�letb�l – j�tt l�tre.

Az 1730-as �vekre jelent�s v�ltoz�sok mentek v�gre a politika, a parlament �s a korm�nyz�s ter�n, ekkor II. Gy�rgy odaaj�nd�kozta az �p�let egy�ttest Sir Robert Walpole-nak aki ezid�t�jt a „First Lord of the Treasury” tiszt�t bet�ltve, gyakorlatilag az els� minisztereln�k volt. Walpole visszautas�totta az aj�nd�kot, azt k�rve, hogy az �p�let szolg�ljon a mindenkori minisztereln�k hivatal�ul. 1735-re �t�p�tett�k �s berendezt�k �gy hogy megfeleljen a minisztereln�ki st�tusznak. Ett�l kezdve megtal�lhat� a h�res 10-sz�m� ajt�n a „First Lord of the Treasury” felirat� bronz lev�lszekr�ny.

Azonban nem siker�lt azonnal hagyom�nyt teremteni, az id�k folyam�n sok minisztereln�k d�nt�tt �gy, hogy nem k�lt�zik be a h�zba. �gy a h�znak a t�bb sz�z �ves fenn�ll�sa alatt voltak f�nyes �s kev�sb� f�nyes korszakai. Ez id� alatt �laga hol leromott, hol fel�jj�tott�k, b�v�tett�k �s �talak�tott�k. 1938-ban m�g az is felmer�lt, hogy lerombolj�k az utca �szaki oldal�n �ll� h�zakkal egy�tt, hogy hely�k�n egy �j modern �p�letegy�ttest emelhessenek. V�g�lis a terv nem val�sult meg.

Az �j �p�let �p�t�s�nek terve m�g egyszer, a II. vil�gh�bor�t k�vet�en is felmer�lt, de v�g�lis csak a 12-es sz�m� �p�letet rombolt�k le �s a 10 �s 11-et a t�rt�nelmi m�ltja miatt, – a l�gibomb�z�sok alatt elszenvedett k�rok ellen�re is – renov�lt�k �s fel�j�tott�k.

A munk�latok 3 �vig tartottak �s a tervezett 500.000 fontos k�lts�gvet�s dupl�j�t vette ig�nybe. A renov�l�s sor�n kider�lt, hogy a fekete �p�let val�j�ban s�rga, �s a �vsz�zadok sor�n r�rak�dott szennyez�d�s adja jelegzetes s�t�t sz�n�t. Hogy meg�rizz�k hangulat�t, ez�rt a fel�j�t�st k�vet�en ism�t feket�re festett�k.

A szomsz�dos 11-es sz�m� ep�let a mindenkori p�nz�gyminiszter hivatalos rezidenci�ja 1928 �ta. B�r hivatalosan a 10-es a minisztereln�k, a 11-es a p�nz�gyminiszteri otthona, de nem minden esetben volt ez �gy. Legut�bb Tony Blair minisztereln�ks�ge idej�n cser�ltek h�zat – az akkor p�nz�gyminiszter – Gordon Brown-nal, hogy a t�bb gyermekes Blair csal�d k�nyelmesebben elf�rjen a nagyobb, 11-es �p�letben.

Amikor az �r f�ggetlened�si mozgalom er�szakoss� kezdet v�lni, egy 3 m�ter magas fa torlaszt �p�tettek, hogy lez�rj�k az utca k�t v�g�t, ezt 1922-ben a szabad �r �llam l�terj�ttekor bontott�k le. Azonban biztons�gi okokb�l 1989-ben �jra, a mai is l�that� ac�l ker�t�st, kaput �s az �ttestb�l kiemelked� ac�l barik�dot �ll�tott�k fel.

C�m: Downing Street, London SW1A 2AA
Honlap: http://www.number10.gov.uk/output/Page22.asp
Nyitvatart�s:
Nem l�togathat�, elz�rt utca.
Idegenvezet�s:
Nincs inform�ci� r�la.
Akad�lymentes�tetts�g:
Nincs inform�ci� r�la.