Az angol jogrendszer a r�gi „common” �s „equity” jog�gakb�l, illet�leg egy�b parlamenti �s uni�s jogszab�lyb�l �ll. A common-jog b�r�s�gi esetjog, precedenseken nyugszik, m�g az equity- vagy m�lt�nyoss�gi jog, az egy�b joggal nem szab�lyozott, a kancell�ri�hoz beadott k�rv�nyekre adott d�nt�sekb�l �s �t�letekb�l �ssze�ll� joganyag.

Az angol jognak h�rom jogforr�sa van:

1. A common law az emberi jogok �ratlan szab�lyai. Egyes b�ncselekm�nyek (p�ld�ul az offense) m�g ma is ide tartoznak, mert sosem ker�ltek meghat�roz�sra vagy kodifik�l�sra (p�ld�ul a gyilkoss�g, murder).

2. A civil law tartalma a kodifik�lt (azaz a parlamenti jogalkot�k �ltal hozott), k�telez� erej� t�rv�nyek �s m�s jogszab�lyok (statutory acts, statutory law). Az �llampolg�ri jogok t�mak�r�vel a Civil Rights Act foglalkozik.

3. A criminal law az el�bbi jogforr�snak a b�ncselekm�nyekkel foglalkoz� r�sze (Criminal Law Act).

A b�r�s�gok (court of law) szervez�d�se is elt�r a magyarorsz�git�l, az egyszer�bb �gyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az �gyv�dek k�zt is k�l�nbs�g van aszerint, hogy k�pviselhetnek-e valakit a b�r�s�gon peres �gyben, vagy sem. A solicitor kapja az �gyf�lt�l a megb�z�st, dolgozza ki az �gyet (v�dekez�s stb.), majd a munk�j�t felhaszn�lva a barrister j�r el a b�r�s�gon, �s sz�m�ra kell a v�g�n komoly �sszeget fizetni, amib�l az kifizeti a solicitort.

Nevezetes tulajdons�ga az angol jogrendszernek, hogy az Egyes�lt Kir�lys�gban t�rv�nyesen vagy jogosan nem lehet er�t, er�szakot alkalmazni. Ebb�l az alapelvb�l sz�mos olyan saj�toss�g k�vetkezik, amely csak �gy �rthet� meg (p�ld�ul fegyvertelen�l j�r�r�z�, de k�tm�teres rend�r�k stb.). Tov�bbi �rdekess�g, hogy a t�rv�ny szerint mindenki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez �rt, vagy amire ki van k�pezve. �gy illeg�lis cselekedetnek sz�m�t, ha valaki nem jog�sz l�t�re m�snak jogi tan�csot ad. A b�r�s�gon tilos v�lem�nyt nyilv�n�tani, csak a t�nyeket szabad elmondani – v�lem�ny�nek hangot peres �gyben csak igazs�g�gyi szak�rt� adhat.