Anglia (angolul England, kiejtse IPA: /ˈɪŋglənd/) a Brit-sziget legismertebb terlete, az Egyeslt Kirlysg legnagyobb s legnpesebb orszga, egyben az Eurpai Uni s a NATO tagja. Wales s Skcia hatrolja, melyek szintn az Egyeslt Kirlysg rszei. A tbbi oldalrl tenger veszi krl. Nevt egy germn npcsoportrl, az angolokrl kapta, akik az 5. s 6. szzadban telepedtek le ezen a terleten. Legnagyobb vrosa London, mely egyben az Egyeslt Kirlysg fvrosa is. Anglia a vilg egyik legbefolysosabb kulturlis kzpontja. Innen ered az angol nyelv, az anglikn egyhz s az angol jogrendszer, mely szmos orszgban alapul szolgl. Fvrosa London volt a Brit Birodalom kzpontja, maga az orszg pedig az ipari forradalom blcsje. Anglia volt az els iparosodott orszg s a Royal Society, az Egyeslt Kirlysg tudomnyos akadmijnak otthona, mely a modern ksrletezsen alapul tudomnyok megalaptja volt. Szintn ide kthet az els parlamenti demokrcia megalakulsa s egyb, a jogrendszert, kzigazgatst rint jtsok is. Az Angol Kirlysg 1707. mjus 1-jig klnll llamot alkotott, ekkor azonban politikai unira lpett a Skt Kirlysggal, megalaktva Nagy-Britannit (a Walesi Hercegsg mr ezt megelzen is Anglihoz tartozott). A brit sz eredete a kelta pretani volt, mely szigetlakkat jelent.
 
Hivatalos nyelv: angol de facto
Fvros: London de facto
Legnagyobb vrosa: London
Terlet:
- Teljes
130 395 km²
Npessg:
– Teljes (2001)
– Npsrsg Az Egyeslt Kirlysgban 1.
49 138 831
377/km²
Valls:
Anglikn (llamvalls): 31,5 milli
Rmai katolikus: 5 milli
Muszlim:1,6 milli
Metodista: 1,4 milli
Zsid: 0,4 milli
Szikh: 0,18 milli
Hindu: 0,14 milli
llamalapts: 9. szzadban, Wessexi Egbert
Pnznem: Font sterling (GBP)
Idzna : UTC, Nyri:+1 UTC
Himnusz: De facto, mint az Egyeslt Kirlysg rsze
God Save the Queen
Nem hivatalosan
Rule Britannia
Land of Hope and Glory
Jerusalem
Nemzeti virg: rzsa (vrs, fehr)
Vdszent: Szent Gyrgy
Az angol sz eredete
Fldrajz
Trtnelem
llamszervezet
Kzigazgats
Gazdasg
Kzlekeds
Kultra
Nyelv
Oktats
Valls
Turizmus
Sport
|